VERSEIMET OLVASOD,
TEDD FÉLRE a TUDATOD.
---------------------------------------------
Madár száll az égen,
Párjához repül szépen.
Eljött hazulról régen,
Párja ül a fészken.
Költ szegény éhesen,
Néha kicsit mérgesen.
Megérkezik kedvese,
Étket hoz a csőrébe.
Elé teszi kedvesen,
Szemébe néz szelíden.
Összenéznek ők ketten,
A fészek melegében.
A tojások meg repednek,
A kicsinyek éledeznek.
A természet csodáját végzik,
A szívük néha vérzik.
Mibböl lettek nem tudják,
De hogy vannak, nem bánják.
Viszik tovább a létük,
Így gyarapszik nemzedékük.
Agylakó
-----------------------------------------
Tenger mélyéről érkeztél,
Hiszed nem vétkeztél.
Mire felértél a fényre,
Eljött földi léted vége.
Agylakó
----------------------------------------
Öreg tölgy áll magas,
Mező közepén fagyósan.
Egyedül van magányos,
Párja volt kocsányos.
A múltba néz ő árván,
A társán gondolkozván
Ágai közt madárfészek,
Kik állandóan zenélnek.
Visszatér hozzá a fészekrakó,
Tudja, ő a meleget adó.
Ágait a szél megtépázta,
A vágyait bezárta.
A lombját már nem bírta,
Leveleit ledobta.
Egyik fele már elszáradt,
Egy kicsit már elfáradt.
Alig bírja már a terhet,
De még élni akar éveket.
Árnyékot adót a vetésnek,
Örült a nap felkeltének.
Feltörekszik közel hozzá,
A hulló csillagot meglovagolná.
Tudja ő, ez csak állom,
Én ezért csodálom.
Ö a természet szülötte,
A bolygónk küldötte.
Agylakó
------------------------------------
Kortyolgasd az élet borát,
Ne kérdezd a korát.
Nem is sejted kitől kaptad,
Érezd benne jól magadat.
Élvezd ízeit, s képeit,
Hisz megkaptad részeit.
Ne élj jég hátán,
Éld át a létet tisztán.
Ha egyszer megkóstolod,
Tőle lesz jó sorod.
Ihatsz belőle bátran,
Ö kedvesed lesz a boldogságban.
Rábeszélnél másokat,
Szőjék veled tovább az álmokat.
De ők még nem kaptak poharat,
Mert kevés ehhez az akarat.
Agylakó
-----------------------------------------
Minden jog fenntartva !!!!